Szimpózium 18.

A magyar borok értékelésére és fogyasztására vonatkozóan számos írott forrás áll a rendelkezésünkre a kora újkori Európából. A hazai borok nem csupán egy adott borvidéket, hanem összességében a magyarságot is reprezentálhatták; a hozzájuk kapcsolt pozitív (vagy éppen negatív) fogalmak esetenként a nemzet karakterizálására is lehetőséget biztosítottak. Milyen forrásszövegek tanúskodnak a magyar borok élvezetéről, hogyan jellemezték és hogyan akarták tulajdonolni ezeket? Hogyan épültek be a nemzetközi köztudatba egyes borvidékeink kvalitásai és hogyan váltak tényezővé a magyarságkép korabeli alakításában? Egyáltalán: mit közvetítettek rólunk a boraink Európában?

Másfelől az orvostudományi disszertációk, kémiai tárgyú értekezések, ampelográfiák, a természettudományi periodikumokban közölt értekezések egyaránt arról tanúskodnak, hogy a magyar – különösen a tokaji és soproni – bor természettudományi vizsgálata is kiemelt nemzetközi érdeklődés mellett zajlott a XVII–XVIII. században. A szimpózium előadásai segítségével arra is keressük a választ: milyen európai minták befolyásolták e vizsgálatok preferenciáit, milyen a konkrét szöveghagyományokon túlmutató szellemi irányzatok befolyásolták azokat? Hogyan dokumentálták és értékelték a tudomány akkori módszertanával és eszközeivel a hazai szőlőket és borokat?

Lehetséges témakörök

– a magyar borok és borvidékek megítélése Európában
– korabeli szőlészet- és borászattörténeti kutatások
– történeti szőlőfajták itthon és Európában: hazai szőlőfajták külföldre vitele, külföldi fajták hazai telepítése
– a hazai szőlőfajták értékelése a nemzetközi ampelográfiai irodalomban
– magyar vonatkozású borászattörténeti kutatások, írott és képi források a filoxérajárvány előtt
– a magyar borokkal kapcsolatos természettudományi megfigyelések és vizsgálatok a filoxérajárvány előtt
– a magyar borkultúrával és borfogyasztási szokásokkal kapcsolatos toposzok Európában
– a magyar bor mint medicina
– a magyar borokkal kapcsolatos legendák és azok cáfolata
– történeti bormarketing, a borok élvezeti értékének leírása
– a magyar szőlőkkel és borokkal kapcsolatos terminológia kialakulása, változásai
– a magyar bor méltatása a külföldi szépirodalomban

10.00–10.20
Köszöntők

10.20–11.50
Első szekció

Mód László (SZTE): Egyházi (református) források az alföldi szőlő- és borkultúra filoxéravész előtti történetének kutatásában
Tózsa-Rigó Attila (DE): A kora újkori magyar borexport mint a gazdasági integráció és üzleti hálózat eleme
Sipos Eszter (THE): Ars, techné, üveg: a bor értékelésének tárgyi-mediális feltételei a kora újkorban

11.50–12.20 Kávészünet

12.20–13.50
Második szekció

Orbán Áron (THE): A tokaji bor és szőlőművelés Szirmay Antal Notitia montium, et locorum viniferorum… című művében
Blaskó Katalin (Universität Wien): Kazinczy Ferenc és Tokaj-Hegyalja: regionális identitás és nemzeti reprezentáció
Simon András (SZTE): Görög Demeter munkássága a szőlőfajtákról a 19. század első felében

 13.50–15.00 Szendvicsebéd

15.00–16.30
Harmadik szekció

Monok István (MTAK KIK, THE): A magyar borok híre és értékelése Franciaországban a XVIII–XIX. század fordulóján
Martin Kornek (Drezda): A drezdai tokaji borkincs
Tamássy-Lénárt Orsolya (Andrássy Universität Budapest): Tokaj és a hungarus-patriotizmus – Carl Anton Gruber és kortársai magyarságképe

 16.30–17.00 Kávészünet

17.00–18.30
Negyedik szekció

Molnár Dávid (THE): Vinum bonum laetificat cor mulieris: Lencsés György boros receptjeiről
N. Kis Tímea (THE): A tokaji föld és bor gyógyhatásainak vizsgálata a kora újkori nemzetközi tudományos diskurzusban
Pacsuta Szilvia (THE): A tokaji bor kultusza: Fejlődéstörténet és jelenkori kihívások vizsgálata kultuszkutatási módszertannal

 19.00 Állófogadás