1. körlevél

Az önismeretre alapozva tudunk együttműködni másokkal, saját értékeinket elhelyezni térben és időben. Az önismeret azonban elképzelhetetlen mások megismerése és mások véleményének tudása nélkül. Mindez érvényes a közösségi önismeretre is. Egy nemzeti közösség kulturális, politikai és társadalmi identitása akkor szilárd, ha annak mindig részét képezi a többi közösség róla alkotott képe. Akkor képes a folyamatos megújulásra, ha igyekszik összhangba hozni azt, amit mások gondolnak róla, azzal, amit maga gondol magáról.

A 21. század elején, egy globalizálódó, hatalmi erőviszonyait tekintve átalakuló világban, fokozottan szükséges nemcsak e kultúraközi dialógus folytatása, hanem annak történeti vizsgálata, a sikerek és a kudarcok felmérése is. A kultúrák, nyelvek, hagyományok határai akkor léphetők át, ha tudjuk, hogy hol vannak, s ha tudatosítjuk, miként mozogtak a történelem folyamán.

A magyarságkép történeti, területi változatai, változásai, kulturális tagoltságuk és rétegződésük időről időre több tudományterületen is módszeres vizsgálódás tárgyát képezték az elmúlt évtizedekben, de még egyetlen hungarológiai kongresszus sem választotta őket fő témájául. A IX. Nemzetközi Magyarságtudományi Kongresszus erre tesz kísérletet. A magyarságtudománnyal foglalkozó kutatók nagy nemzetközi tanácskozása különösen jó lehetőséget nyújt a különböző magyarságképek sok szempontú értékelésére. A jelentős múlttal rendelkező magyarságtudomány ugyanis nem hagyományos értelemben vett tudomány, hanem különböző tudományágak művelőinek interdiszciplináris fóruma. Éppen ezért feladata a párbeszéd kezdeményezése a magyarságkép vizsgálatában is, elsősorban az ide tartozó diszciplínák művelőinek termékeny dialógusát segítve elő.

A kulturális antropológia, a néprajz, a nyelv-, a történet- és az irodalomtudomány, a zenetudomány, a film- és színháztudomány, a művészettörténet, a zenetörténet, a filozófia, valamint egy tágabb értelemben vett kultúratudomány mind érvényes megállapításokkal, valamint interdiszciplináris kérdésfeltevéssel járulhat hozzá ennek a különösen időszerű feladatnak a megtámogatásához. Éppen ezért mindezen diszciplínák kutatóinak jelentkezését várjuk, továbbá a téma jellegéből adódóan a tudomány- és technikatörténet művelőinek jelentkezésére is számítunk.

A kongresszus rendezvényeinek színhelye a Miskolci és a Tokaj-Hegyalja Egyetemek épületei lesznek. A megnyitót és a plenáris üléseket a Miskolci Egyetem Díszaulájában tartjuk.

A tudományos és kulturális rendezvények, fogadások látogatását és a saját szekció/szimpózium anyagát tartalmazó kiadványokat magában foglaló részvételi díj összege 150 euró, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagjainak 120 euró. Az esetleges díjkedvezményekről, a szállás és az étkezés feltételeiről, valamint a kulturális programokról, kirándulásokról a második körlevélben adunk részletes tájékoztatást.