szervezés
tudományterület
időpont, helyszín
Ismeretes, hogy Erdély már a Magyar Királyság keretében és utóbb fokozottan, az önálló államiság útjára lépve előbb társadalmi majd felekezeti berendezkedésének (sajátosságainak) következményeként jellegzetes arculattal rendelkezett, melyek megkülönböztették az ország többi területétől. A szimpózium (szekció) fő célja egyrészt az erdélyi társadalom eme jellegzetességeinek a bemutatása, másrészt annak a feltérképezése, hogy ezek a sajátosságok miként tükröződnek, hogyan követhetők nyomon a korszak forrásanyagában és a társadalom kereteit adó intézmények működésében. A szimpóziumra olyan előadásokat várunk, amelyek az egyházi és világi intézmények, iratkibocsátó szervek működéséről és ezek társadalmi szerepéről szólnak (magyar nyelvű hivatali írásbeliség, magyar nyelvhasználat a diplomáciában, a románok és a szászok magyar nyelvű írásbelisége stb.).
Balogh Judit (EKKE): Önreprezentáció az Apafi-kori erdélyi egodokumentumokban
Bogdándi Zsolt (EME): A kolozsmonostori konvent fejedelemségkori jegyzőkönyveiről
Fejér Tamás (EME): A fejedelmi kancellária személyzete Báthory Kristóf uralkodása idején
Gálfi Emőke (EME): Gyulafehérvár és Izabella királyné második erdélyi udvara
Izsán Csaba (EME): Egy 1613-as Kolozs vármegyei gyalogpuskás mustrajegyzék tanulságai
Mátyás-Rausch Petra (ELTE HTK): A fiskális jobbágyság helyzete az erdélyi Rákóczi-birtokokon (17. század első fele)
Pakó László (EME): Prókátorok, írásbeliség és jogi műveltség a kora újkori Erdélyben
Rácz Balázs Viktor (ELTE BTK): Alsószintű bíráskodási fórumok az Erdélyi Fejedelemségben
Szász Anikó (EME): Magyar nyelvű oklevél-kiállítás az erdélyi vármegyék mezővárosaiban (1540–1600)
Kovács András (EME): Királyi kiküldöttek bíráskodása a középkori Erdélyben