Szimpózium 35.

A Magyar Királyság politikai, katonai, gazdasági helyzete, mozgástere adatgazdagon és sokrétűen jelent meg a 16–18. századi nyomtatott nyilvánosságban. Az Oszmán Birodalom elleni küzdelem kihívása miatt konstans módon és aktuális krízisekhez kapcsolódva is kiemelkedő nemzetközi jelentőséget kapott a három részre szakadt ország teljesítőképessége, állapota. Az egyre professzionálisabb, növekvő volumenű és gyorsuló kora újkori nyomtatott hírterjesztési mechanizmusok nemcsak új adatokkal, hanem új normákkal és nézőpontokkal is modernizálták az érdemi információkból tezaurált ismeretanyagot, figyelembe véve a nemzetközi hatalmi erőviszonyok átrendeződését, érdekegyeztetési lehetőségeket, az államelméleti újdonságokat. Érdemes számba venni a kora újkori sajtóműfajokból kirajzolódó Magyarország-kép összetevőit, az információk értékét, véleményformáló, akár döntéseket befolyásoló szerepét, a pozitív és a negatív kép politikai jelentőségét. Fontos megvizsgálni, hogy mennyire és miként tartotta számon a kortárs magyar politikai, gazdasági és kulturális elit a korabeli Európában vagy egy-egy országában, kulcsfontosságú hírközpontjában kirajzolódó országkép értékét. A gazdag forrásanyag révén elemezhető, hogy mely fórumokon és fordulópontokon, milyen eszköztárral manifeszt vagy rejtett kapcsolatrendszerrel nyílt lehetőség aktívan részt venni a nemzetközi reprezentációban, miközben a Magyar Királyság nem rendelkezett önálló külpolitikával, de az európai újdonságok figyelemmel kísérése – bár változó súlypontokkal – alapvető érdekként jelent meg. A korábbi kutatás eredményeken túl a kérdéskör vizsgálatához új lehetőségeket nyit a források digitális hozzáférhetősége, az egyedi jelenségeken túl akár nagy adatsorok távoli olvasása, s az interdiszciplináris megközelítés.

Bozzay Réka (DE): Magyarország képe a 17–18. századi holland sajtó tükrében

Dukkon Ágnes (ELTE BTK): Magyarországról szóló hírek, ismertetések kora újkori német kalendáriumokban

G. Etényi Nóra (ELTE BTK): Török háborúk és Magyarország-kép. Megújuló tradíció a Német-római Birodalom 16-17. századi hírműfajaiban

Horváth Réka (ELTE BTK): Város, politika, nyilvánosság. A Magyar Királyság városainak reprezentációja angol nyelvű hetilapokban a Rákóczi-szabadságharc alatt

Jelenfi Róbert (ELTE): A Gazette de France Magyarország képe a visszafoglaló háború idején (1683–1699)

Krász Lilla (ELTE BTK): Physicus Hungarus  – reprezentáció és recepció. Magyarországi orvosok értekezései és publikációi a 18. századi nemzetközi tudományos nyilvánosság tereiben

Rákóczi István (ELTE BTK, SzPA, FLUP): Három portugál infáns Magyarország-képe

Szovák Márton (OSZK): Hibrid napló és magyar tanulságai a 16. század elejéről