Menü
szervezés
tudományterület
időpont, helyszín
Bármilyen nemzeti lét térhez, alapvetően a haza területéhez, a magyarság esetében tehát a Kárpát-medencéhez kötődik, mely messze túlnyúlik a magyar állam jelenlegi területén. A nemzeti identitások térbeli megnyilvánulásai teszik a geográfiát a nemzeti tudományok, a magyarságtudomány egyik fő oszlopává. Ennek köszönhető, hogy a földrajzosok, térképészek kiemelkedő mértékben befolyásolhatják műveikben a nemzeti önismeret, identitás alakulását. Erre mutat példát a szimpózium elején a szemléletében megújult Magyarország Nemzeti Atlaszának új sorozata. A szimpózium többi geográfus előadója hazánk különböző területeinek (pl. Magyarország, Felvidék, Kárpátalja) példáján mutatja be a magyar nemzeti önismeret, identitás, a nemzet- és honismeret közelmúltban, illetve jelenleg megfigyelhető térbeli sajátosságait, mintázatait. Szó lesz e tekinteteben a háborús kényszermigrációk, a városkörnyéki (szuburbanizációs) vándorlások, az önazonosság (asszimilációs, disszimilációs) változásának hatásairól és azok térbeli megnyilvánulásairól is.
Kocsis Károly (HUN-REN CSFK FTI – ME): A nemzet- és honismeret Magyarország Nemzeti Atlasza új sorozatában
Balizs Dániel (BME): Szlovák és román elővárosok? – A határon átnyúló szuburbanizáció hatása a magyarországi közösségekre
Molnár D. István (KME, Beregszász): A magyar érdekképviselet változó földrajzi mintázatai Kárpátalján
Molnár József (KME, Beregszász). A kárpátaljai magyarok asszimilációjának és disszimilációjának területi sajátosságai a XXI. században
Pénzes János (DE): A magyarországi cigányság magyar identitásának területi sajátosságai
