Menü
szervezés
tudományterület
helyszín
2025 nyarán hunyt el Kiss Gy. Csaba Közép-Európa irodalmainak, művelődéstörténetének egyik legfontosabb hazai kutatója. Kutatásai során a modern közép-európai nemzetté válás kérdéseit, régiónk modern irodalmait vizsgálta. Hivatásának tekintette a térség kultúrái közötti közvetítést; szilárdan hitt abban a mára ismét háttérbe szorult igazságban, hogy szomszédaink megismerése és önmagunk megismertetése révén magunkat is jobban megérthetjük. Számára a Közép-Európa-kutatás elválaszthatatlan volt a hungarológiától.
Kiss Gy. Csabának szerteágazó tudományos munkássága mellett tudományszervezőként is kiemelkedő szerepe volt, nemcsak a magyarországi polonisztika, kroatisztika, szlovakisztika, bohemisztika és a szélesebb értelemben vett Közép-Európa kutatás szakembereivel állt jó kapcsolatban, e kutatások tudományos műhelyeit szervezte, hanem szoros kapcsolatot alakított ki a régióbeli országok tudományos életének, irodalmainak meghatározó személyiségeivel is az Adriától a Balti-tengerig. Ahogy magát nevezte, gyakorlati hungarológus is volt, hiszen fáradhatatlan vendégtanári működése révén a zágrábi, a nyitrai, a prágai és a varsói hungarológusképzés meghatározó személyiségévé is vált. Szimpóziumunkra a térség hungarológiáinak szakembereit, a közép-európai régió irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatainak szakembereit várjuk.
9.10–10.50
Gyurcsík Iván (ELTE TK): Kiss Gy. Csaba, a közép-európai utazó
Mann Jolán (ELTE BTK, Zágrábi Egyetem): Útleírás és emlékirat találkozása: Miroslav Krleža Kirándulás Magyarországra 1947-ben
Sukalić Martin (Zágrábi Egyetem): Létezik-e szöveg a szövegen kívül? A horvát politikai traumák mint ideológiai tőke az útirajz-irodalomban
Bárczi Zsófia (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Bárczi Zsófia (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Palimpszeszt versus antológia. A városi tér a versengő nemzeti önreprezentációk irodalmi lenyomatában
Kertész Noémi (ME): Az elsüllyedt Atlantisztól a mitikus perifériáig. Közép-Európa az ezredforduló lengyel irodalmában
10.50–11.10
Vita
11.10–12.30
Rab Irén (Georg-August-Universität): Évszázadok negatív magyarságképének tudományos forrásai
Mészáros Andor (ELTE BTK): Irodalmi Magyarország-kép Közép-Európában
Hammerstein Judit (VERITAS): A Szekfű Gyula szerkesztette Mi a magyar? című kötet – Előzmények és utóélet
Lajtai László (NKE): A 19. századi magyarországi történelemtankönyvek etnikai auto- és heterosztereotípiái
12.30–12.45
Vita
12.45–13.45 Ebédszünet
13.45–15.05
Bene Sándor (Zágrábi Egyetem): Extra Hungariam non est vita… A Hungarus-paradigma századai
Berta Erika (MNM): Közgyűjtemények szerepe a magyarságkép formálásában
Cseke Péter (BBTE): Jancsó Béla munkássága: Jancsó Béla két világháború közötti szerepe a Kárpát-medencei kisebbségi magyarság nemzeti öntudatának a megőrzésében
Fleisz János (Sapientia Varadiensis Alapítvány, Nagyvárad): A partiumi magyar sajtó jellegzetességei 1900–1950 között
15.05–15.20
Vita
15.20–16.40
Font Márta (PTE): Az ókeletiszláv krónikák a középkori Magyarországról
Csernus Sándor (SZTE): A magyar–francia kapcsolatok a középkorban: historiográfia, magyarságkép és neo-medievalizmus
Pétsy Zsolt Balázs (KRE): Lengyel–magyar irodalmi és történelmi kapcsolatok a XIX–XX. században
Musketyk, Leszja (UNTA M. Rylszky Művészettörténeti, Folklorisztikai és Etnológiai Intézete): Magyar szépirodalmi fordítások az ukrán „Vsesvit” folyóiratban (A XX. század 2. fele – XXI. század)
16.40–17.00
Vita, zárszó
