Szimpózium 38.

2025 nyarán hunyt el Kiss Gy. Csaba Közép-Európa irodalmainak, művelődéstörténetének egyik legfontosabb hazai kutatója. Kutatásai során a modern közép-európai nemzetté válás kérdéseit, régiónk modern irodalmait vizsgálta. Hivatásának tekintette a térség kultúrái közötti közvetítést; szilárdan hitt abban a mára ismét háttérbe szorult igazságban, hogy szomszédaink megismerése és önmagunk megismertetése révén magunkat is jobban megérthetjük. Számára a Közép-Európa-kutatás elválaszthatatlan volt a hungarológiától.

Kiss Gy. Csabának szerteágazó tudományos munkássága mellett tudományszervezőként is kiemelkedő szerepe volt, nemcsak a magyarországi polonisztika, kroatisztika, szlovakisztika, bohemisztika és a szélesebb értelemben vett Közép-Európa kutatás szakembereivel állt jó kapcsolatban, e kutatások tudományos műhelyeit szervezte, hanem szoros kapcsolatot alakított ki a régióbeli országok tudományos életének, irodalmainak meghatározó személyiségeivel is az Adriától a Balti-tengerig. Ahogy magát nevezte, gyakorlati hungarológus is volt, hiszen fáradhatatlan vendégtanári működése révén a zágrábi, a nyitrai, a prágai és a varsói hungarológusképzés meghatározó személyiségévé is vált. Szimpóziumunkra a térség hungarológiáinak szakembereit, a közép-európai régió irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatainak szakembereit várjuk.

9:00–9:10
Megnyitó
9:10–9.30
Gyurcsík Iván (ELTE TK): Kiss Gy. Csaba, a közép-európai utazó
9.30–9.50
Mann Jolán (ELTE BTK, Zágrábi Egyetem): Útleírás és emlékirat találkozása: Miroslav Krleža Kirándulás Magyarországra 1947-ben
9.50–10.10
Sukalić Martin (Zágrábi Egyetem): Létezik-e szöveg a szövegen kívül? A horvát politikai traumák mint ideológiai tőke az útirajz-irodalomban
10.10–10.30
Bárczi Zsófia (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Palimpszeszt versus antológia. A városi tér a versengő nemzeti önreprezentációk irodalmi lenyomatában
10.30–10.50
Kertész Noémi (ME): Az elsüllyedt Atlantisztól a mitikus perifériáig. Közép-Európa az ezredforduló lengyel irodalmában
10:50–11:10
Vita

11.10–11.30
Rab Irén (Georg-August-Universität): Évszázadok negatív magyarságképének tudományos forrásai
11.30–11.50
Mészáros Andor (ELTE BTK): Irodalmi Magyarország-kép Közép-Európában
11.50–12.10
Hammerstein Judit (VERITAS): A Szekfű Gyula szerkesztette Mi a magyar? című kötet – Előzmények és utóélet
12.10–12.30
Lajtai László (NKE): A 19. századi magyarországi történelemtankönyvek etnikai auto- és heterosztereotípiái
12:30–12.50
Vita

12.50–14.00 Ebédszünet

14.00–14.20
Bene Sándor (Zágrábi Egyetem): Extra Hungariam non est vita… A Hungarus-paradigma századai
14.20–14.40
Berta Erika (MNM): Közgyűjtemények szerepe a magyarságkép formálásában
14.40–15.00
Cseke Péter (BBTE): Jancsó Béla munkássága: Jancsó Béla két világháború közötti szerepe a Kárpát-medencei kisebbségi magyarság nemzeti öntudatának a megőrzésében
15:00–15:20
Vita

15:20–15.40
Font Márta (PTE): Az ókeletiszláv krónikák a középkori Magyarországról
15.40–16.00
Pétsy Zsolt Balázs (KRE): Lengyel–magyar irodalmi és történelmi kapcsolatok a XIX–XX. században
16.00–16.20
Musketyk, Leszja (UNTA M. Rylszky Művészettörténeti, Folklorisztikai és Etnológiai Intézete): Magyar szépirodalmi fordítások az ukrán „Vsesvit” folyóiratban (A XX. század 2. fele – XXI. század)
16:20–16:40
Vita, zárszó