Szimpózium 10.

A nyelvkönyvek természetes „tartozéka”, hogy a célnyelv kultúrájáról is szeretnének valamit átadni a nyelvtanulóknak. Így volt ez a 19. században, és így van ma is. Csak a kultúra-fogalom változott. Míg a nyelvtani-fordító módszer döntően a „nagybetűs” kultúrára helyezte a hangsúlyt – bár nem kizárólagosan, a mai nyelvkönyveknél a mindennapok „kisbetűs” kultúrája, valamint az inter- és multikulturalitás került előtérbe.

Árvay Anett (SZTE): Híres magyarok és hétköznapi szereplők a nyelvkönyvekben

Durst Péter (SZTE): Kinek, mit és hogyan – egy tankönyvszerző kultúraközvetítéssel kapcsolatos dilemmái

Floutier, Jérémy (SZTE): Derék polgárok? A magyarok képe a két világháború közötti román földrajz tankönyvekben

Hegedűs Rita Mária (KRE, SOTE): Anyanyelv – idegen nyelv párhuzamosan

Horváth Krisztián György (BGE, PKKE, MCC): A magyarságkép a hazai eszperantó nyelvkönyvekben 1898–1989 között

Jiří Januška (Károly Egyetem, Prága): Magyarságkép a csehországi magyar nyelvkönyvekben régen és ma

Lesznicskova Liljána (Szófiai Egyetem): A magyar nyelv mint híd két testvéri nép között: országimázs az első bulgáriai magyar nyelvkönyvekben

Marthy Annamária (Semmelweis Egyetem): A magyarságkép vizsgálata a Semmelweis Egyetem tananyagaiban

Nádor Orsolya (KRE): A magyarságkép hangsúlyai a magyar nyelvkönyvekben

Pap Tibor – Trickovska Jelena (Belgrádi Egyetem): A híd-szerep másik iránya:Marko Čudić és Bogár Edit Mundus Hungaricus című, szerb nyelvű kötetének magyarságképe

Pelcz Katalin (PTE): Az utazás témájának megjelenése a 18–19. századi tananyagokban

Schmidt Ildikó (KRE): Az interkulturalitás a MagyarOK tankönyvcsaládban

Tóth Ágnes (INALCO, Párizs): Magyarságkép a franciák számára készült magyar nyelvkönyvekben a 19–20. század fordulóján

Vermeki Boglárka (Zágrábi Tudományegyetem): Magyarságkép és kultúraközvetítés a Magyar felfedező című gyermekeknek szóló nyelvkönyvben

Walkó Ádám (J.J. Strossmayer Egyetem, Eszék): Magyarságkép a Balassi-füzetekben