hungarologia-mainhead
ME

Szimpózium 25.

IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus
2026. augusztus 24–29. Miskolci Egyetem

  • ME
  • Szimpózium 25.

A tulajdonnevek mint az identitástudat és a magyarságkép alakítói és tükrözői

Kecskés Judit
Slíz Mariann
Tóth Valéria

szervezés

nyelvtudomány; névtan


tudományterület

2026. 08. 25–26. (kedd–szerda)
Miskolci Egyetem

időpont, helyszín

A tulajdonnevek területi és kulturális változatossága, történeti változása sajátos módon tükrözi a magyarságkép alakulását időben és térben egyaránt. Ezért a szimpózium középpontjában olyan kutatások állnak, amelyek a magyarországi és a határon túli magyar közösségek történeti vagy jelenkori névadásának és névhasználatának sajátosságait mutatják be az identitással, az önismerettel és a magyarságképpel összefüggésben.

Főbb témakörök:

  • A személynevek és a helynevek, illetve az azokat tartalmazó névgyűjtemények, névtárak szerepe az önismeret és a magyarságkép megalkotásában és formálásában, a közösségi identitástudat alakításában és megőrzésében; a személy- és helynévgyűjtés jelentősége és eredményei Kárpát-medencei kontextusban.
  • Az egyén és a közösségek névkompetenciája; a tulajdonnév mint az önismeret része, az egyén ismeretei saját nevéről és a magyar névállományról.

A névadás, névhasználat és az identitás kapcsolatának szinkrón vagy diakrón megközelítésű vizsgálata különböző névfajtákban

Előadások

Aydemir Hakan (Isztambul Medeniyet Egyetem): Nyelvészeti megjegyzések a magyar törzsszövetség kialakulásához

Angyal László (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Személynévvizsgálatok szlovákiai magyarok körében

Angyal László (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem):Helynév-szemiotikai tájkép: Fülek magyar-szlovák utcanévpárjainak névadási és fordítási sajátosságai

Bauko János (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): A tulajdonnevek mint magyarságszimbólumok a kétnyelvű névszemiotikai tájképben

Csomortáni Magdolna (BBTE): A csíki helynevek gyűjtésének 19‒20. századi története

Farkas Tamás (ELTE BTK): Családnevek Közép-Európában. A visegrádi országok családnévszótárának tanulságaiból

Hauber Kitti, Kovács-Sipos Bíbor Klára és Kozma Judit (ELTE NYTK): Magyarságkép az utónevek tükrében. Az utónévviselés szabályozásának közelmúltbeli változásai

Hauber Kitti (ELTE HTK): A „magyar” családnév koncepciója az állam szemszögéből

Karmacsi Zoltán (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, EKKE): Az  utcanév-változtatás identitásformáló hatása Kárpátalja magyarlakta településein

Kecskés Judit (ME): A selmeci diáknevek mint a közösségi identitás kifejezőeszközei

Kocán Béla (Vetési Albert Gimnázium): A helynévállomány vizsgálata dél-délkelet Ugocsa megyében

Kovács Éva (DE): A természeti környezetre utaló településnevek névadási háttere

Kovács-Sipos Bíbor Klára (ELTE NYTK, ELTE BTK): Gyulák és Etelkák: Adalékok a 18–19. századi nemzeti keresztnévdivathoz

Lőrincz Julianna (EKKE, SJE): Jókai Mór regényeinek névhasználata és fordítási kérdései

Mikesy Gábor (Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.): A magyar helynevek szomorú világa

Pelczéder Katalin (Pannon Egyetem): A határjáró oklevél mint a helynévtörténet forrása

Raátz Judit (ELTE): Globalizáció és identitásőrzés az utónevekben az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon

Slíz Mariann (ELTE BTK): A nemzeti keresztnévkincs elterjedése a 19. században: a felújított nevek példája

Takács Judit (EKKE), Raátz Judit (ELTE): Az elmúlt évtizedben kérelmezett uniszex nevek elemzése

Tamás Csilla (EME): A helynévismeret változásai a 21. századi Erdélyben /  Helynévismeret és helynévhasználat Szucságban

Teleki Béla (PPKE): Egy nemzetség, száz birtoknév: régi és új módszerek elpusztult késő középkori magyar helységek lokalizálására

Tóth Valéria (DE): A Magyar Nemzeti Helynévtár mint a nyelvtörténeti kutatások forrása

Wendl Dávid (DE, ELTE): Vízneveink mint nemzeti és kulturális örökségünk

Kövesd egyetemünk