szervezés
tudományterület
időpont, helyszín
Mivel a felvilágosodás előtti évszázadokban Isten és az egyén viszonya volt az emberi élet alapvető relációja, ennek szövegszerű megnyilvánulásai szerves részét képezték a romantika előtti irodalmi episztémének, vagyis a litterae-nek. A lelkiségi művek hiánypótló számbavétele, vizsgálata tehát amellett, hogy fontos a mindenkori irodalmi műveltséget és oktatást meghatározó, kánonképző szakma számára, az egyén, az egyes ember identitását befolyásoló, sőt meghatározó forráscsoportként is vizsgálható. A Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport a Kárpát-medencében a 18. század végéig jelen lévő áhítati irodalom szerepét tárja fel, a IX. Nemzetközi Hungarológiai Konferencián az egyes emberre gyakorolt identitásképző funkciójának vizsgálatára vállalkozik, konkrét esettanulmányok, nagyobb ívű áttekintések révén.
10.10–10.30
Nuzzo, Armando (HUN-REN–PPKE-BILK, PPKE BTK): Ima az irodalomban. Egy olasz könyv üzenete
10.30–10.50
Bogár Judit (PPKE BTK) Pázmány Péter Imádságos könyvének identitásképző és -formáló szerepéről
10.50–11.10
Bajáki Rita (HUN-REN–PPKE BILK, NKE NITK): Az imádságos irodalom hatása a kora újkor emberére
11.10–11.30
Vita
13.00–13.20
Zvara Edina (SZTE): A ferencesek a szerepe a magyarságkép alakításában
13.20–13.40
Hernády Judit (ELTE HTK): Katolikus nemesi történelem- és önszemlélet Listius László Magyar Mársában
13.40–14.00
Vita
14.00–14.20
Maczák Ibolya (HUN-REN–PPKE-BILK, Apor Vilmos Katolikus Főiskola): A régi magyarországi prédikációk kutatása
14.20–14.40
Szádoczki Vera (HUN-REN–PPKE-BILK): Népénekkutatás
14.40–15.00
Szelestei Nagy László (PPKE, HUN-REN–PPKE-BILK): Pap és költő a barokk korból (Gyalogi János, 1686–1761)
15.00–15.20
Vita, zárszó