szervezés
tudományterület
időpont, helyszín
Tájszimbolika a kultúrában: a lírában, elbeszélő irodalomban, egyéb bölcseleti, közéleti vagy személyes szövegekben és a populáris kultúrában.
Identitáspolitika és – poétika. Narratív és figuratív jelformák és -konstrukciók.
Szimbolikus térhasználat, társadalmi kontextusok. Vidék és város, migráció, peregrináció. Külső és belső terek: utcák és lakásbelsők, városábrázolások; az emlékezethelyek és a storyworld viszonya, intertextualitás és hálózatosság.
Későromantikus, modern, konzervatív, posztmodern, mágikus realista, újrealista költészet és próza, a Petőfikövetőktől Adyn át a népi írókig és költőkig, Krúdytól és Kosztolányitól Bodor Ádámig, Nagy Lajostól Krasznahorkai Lászlóig és a mai fiatal irodalomig.
Diszkurzív hívószavak: határvidékek, interkulturális terek, kulturális elkülönböződések és cserék térreprezentációi; spatial turn, fenomenológia, szemiotika, imagológia, térpoétikák, narratológiai és kognitív megközelítések.
Interdiszciplináris lehetőségek: irodalomtudomány, kultúrtörténet, művészettörténet, néprajz–kulturális antropológia, kultúratudományok, nyelvészet.
Bedecs László (KKM Vendégoktatói hálózat, Szófiai Egyetem): Pannoniában, a tábori üstben – magyarságkép Bertók László: Magyar epigrammák c. ciklusában
Di Francesco, Amedeo (Università degli studi di Cassino e del Lazio Meridionale): A magyar kultúra képei Patrick Leigh Fermor (1915-2011) úti beszámolóiban
Garbacik-Balakowicz Magdalena (Bécsi Egyetem): A látás poétikája és a tér relációi Diána Vonnák Látlak című kötetében
Giba Roxana (Inalco – CREE, Paris): A zárt terek poétikája Krasznahorkai László Aprómunka egy palotáért című művében
Gintli Tibor (ELTE BTK): Az anekdotikus hagyomány értelmezésének irodalomtörténeti tétje
Karádi Zsolt (NYE): „Te meg fogsz halni. Ők meg állni fognak…” Táj és történelem a helikoni triász költészetében
Locker Dávid (ELTE BTK): „Mi gondolatban utazunk” – Városimagológia Szerb Antal Budapesti kalauzában
Németh Sámson Győző (ELTE BTK): A nemzeti eszme kivirágzása és romlása: Budapest jelentése a századforduló művészregényeiben
Papp Ágnes Klára (KRE): Fejezetek a puszta romantikus toposzának lebontásából. Tömörkény István
Visy Beatrix (MTA KIK): „és túlnan látszik” a bazilika – térélmény és táj Babits Mihály esztergomi verseiben