Szimpózium 35.

A Magyar Királyság politikai, katonai, gazdasági helyzete, mozgástere adatgazdagon és sokrétűen jelent meg a 16–18. századi nyomtatott nyilvánosságban. Az Oszmán Birodalom elleni küzdelem kihívása miatt konstans módon és aktuális krízisekhez kapcsolódva is kiemelkedő nemzetközi jelentőséget kapott a három részre szakadt ország teljesítőképessége, állapota. Az egyre professzionálisabb, növekvő volumenű és gyorsuló kora újkori nyomtatott hírterjesztési mechanizmusok nemcsak új adatokkal, hanem új normákkal és nézőpontokkal is modernizálták az érdemi információkból tezaurált ismeretanyagot, figyelembe véve a nemzetközi hatalmi erőviszonyok átrendeződését, érdekegyeztetési lehetőségeket, az államelméleti újdonságokat. Érdemes számba venni a kora újkori sajtóműfajokból kirajzolódó Magyarország-kép összetevőit, az információk értékét, véleményformáló, akár döntéseket befolyásoló szerepét, a pozitív és a negatív kép politikai jelentőségét. Fontos megvizsgálni, hogy mennyire és miként tartotta számon a kortárs magyar politikai, gazdasági és kulturális elit a korabeli Európában vagy egy-egy országában, kulcsfontosságú hírközpontjában kirajzolódó országkép értékét. A gazdag forrásanyag révén elemezhető, hogy mely fórumokon és fordulópontokon, milyen eszköztárral manifeszt vagy rejtett kapcsolatrendszerrel nyílt lehetőség aktívan részt venni a nemzetközi reprezentációban, miközben a Magyar Királyság nem rendelkezett önálló külpolitikával, de az európai újdonságok figyelemmel kísérése – bár változó súlypontokkal – alapvető érdekként jelent meg. A korábbi kutatás eredményeken túl a kérdéskör vizsgálatához új lehetőségeket nyit a források digitális hozzáférhetősége, az egyedi jelenségeken túl akár nagy adatsorok távoli olvasása, s az interdiszciplináris megközelítés.

09.00–09.10
A szimpózium megnyitása: G. Etényi Nóra: Műfajok, nézőpontok, korszakok

A kéziratos információk hozzáférhetősége: a tér, az idő és a befogadók kérdése

09.10–09.30
Rákóczi István (ELTE BTK, SzPA, FLUP): Három portugál infáns Magyarország-képe
09.30–09.50
Szovák Márton (OSZK): Nyomtatott hungarikum kéziratos hírek között. (Hibrid napló és magyar tanulságai a 16. század elejéről)
09.50–10.05
Vita

10.05–10.15 Kávészünet

A nyomtatott hírek információértéke és használhatósága

10.15–10.35
Dukkon Ágnes (ELTE BTK): Magyarországról szóló tudósítások kora újkori német kalendáriumokban
10.35–10.55
Bozzay Réka (DE): A gyászévtized első fele (1671-1676) a Delpher adatbázisban fellelhető holland nyelvű újságokban
10. 55–11.15
G. Etényi Nóra (ELTE BTK): Török háborúk és Magyarország-kép. Megújuló tradíció a Német-római Birodalom 16-17. századi hírműfajaiban
11.15–11.30
Vita

11.30–11.50 Kávészünet

A politikai és kulturális elit közvetítő szerepe, elvárásai, kompetens olvasók szerepe

11.50–12.10
Jelenfi Róbert (ELTE): A Gazette de France Magyarország képe a visszafoglaló háború idején (1683–1699)
12.10–12.30
Horváth Réka (ELTE BTK): Város, politika, nyilvánosság. A Magyar Királyság városainak reprezentációja angol nyelvű hetilapokban a Rákóczi-szabadságharc alatt
12.30–12.50
Krász Lilla (ELTE BTK): Physicus Hungarus – reprezentáció és recepció. Magyarországi orvosok értekezései és publikációi a 18. századi nemzetközi tudományos nyilvánosság tereiben
12.50–13.10
Vita és a szimpózium zárása