Szimpózium 38.

2025 nyarán hunyt el Kiss Gy. Csaba Közép-Európa irodalmainak, művelődéstörténetének egyik legfontosabb hazai kutatója. Kutatásai során a modern közép-európai nemzetté válás kérdéseit, régiónk modern irodalmait vizsgálta. Hivatásának tekintette a térség kultúrái közötti közvetítést; szilárdan hitt abban a mára ismét háttérbe szorult igazságban, hogy szomszédaink megismerése és önmagunk megismertetése révén magunkat is jobban megérthetjük. Számára a Közép-Európa-kutatás elválaszthatatlan volt a hungarológiától.

Kiss Gy. Csabának szerteágazó tudományos munkássága mellett tudományszervezőként is kiemelkedő szerepe volt, nemcsak a magyarországi polonisztika, kroatisztika, szlovakisztika, bohemisztika és a szélesebb értelemben vett Közép-Európa kutatás szakembereivel állt jó kapcsolatban, e kutatások tudományos műhelyeit szervezte, hanem szoros kapcsolatot alakított ki a régióbeli országok tudományos életének, irodalmainak meghatározó személyiségeivel is az Adriától a Balti-tengerig. Ahogy magát nevezte, gyakorlati hungarológus is volt, hiszen fáradhatatlan vendégtanári működése révén a zágrábi, a nyitrai, a prágai és a varsói hungarológusképzés meghatározó személyiségévé is vált. Szimpóziumunkra a térség hungarológiáinak szakembereit, a közép-európai régió irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatainak szakembereit várjuk.

Bárczi Zsófia (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Palimpszeszt versus antológia. A városi tér a versengő nemzeti önreprezentációk irodalmi lenyomatában

Bene Sándor (Zágrábi Egyetem): Extra Hungariam non est vita… A Hungarus-paradigma századai

Berta Erika (MNM): Közgyűjtemények szerepe a magyarságkép formálásában

Cseke Péter (BBTE): Jancsó Béla munkássága: Jancsó Béla két világháború közötti szerepe a Kárpát-medencei kisebbségi magyarság nemzeti öntudatának a megőrzésében

Csernus Sándor (SZTE): A magyar-francia kapcsolatok a középkorban: historiográfia, magyarságkép és neo-medievalizmus

Fleisz János (Sapientia Varadiensis Alapítvány, Nagyvárad): A partiumi magyar sajtó jellegzetességei 1900–1950 között

Font Márta (PTE): Az ókeletiszláv krónikák a középkori Magyarországról

Hammerstein Judit (VERITAS): A Szekfű Gyula szerkesztette Mi a magyar? című kötet – Előzmények és utóélet

Kertész Noémi (ME): Az elsüllyedt Atlantisztól a mitikus perifériáig. Közép-Európa az ezredforduló lengyel irodalmában

Lajtai László (NKE): A 19. századi magyarországi történelemtankönyvek etnikai auto- és heterosztereotípiái

Mann Jolán (ELTE BTK, Zágrábi Egyetem): Útleírás és emlékirat találkozása: Miroslav Krleža Kirándulás Magyarországra 1947-ben

Mészáros Andor (ELTE BTK): Irodalmi Magyarország-kép Közép-Európában

Mushketyk, Leszja (UNTA M. Rylszky Művészettörténeti, Folklorisztikai és Etnológiai Intézete): A kor hangulatának felidézése Kosztolányi Dezső és Örkeny István műveinek ukrán fordításaiban

Pétsy Zsolt Balázs (KRE): Lengyel–magyar irodalmi és történelmi kapcsolatok a XIX–XX. században

Rab Irén (Georg-August-Universität): Évszázadok negatív magyarságképének tudományos forrásai

Sukalić Martin (Zágrábi Egyetem): Létezik-e szöveg a szövegen kívül? A horvát politikai traumák mint ideológiai tőke az útirajz-irodalomban

Szilveszter László Szilárd (BBTE): A szakralitás tapasztalata a kortárs erdélyi lírában